1. más irányba kezd haladni. balra tér; a műútra tért. | irod megtér, visszatér. házába tér. | vál <pihenni> megy. nyugovóra tér. | ▸ veszni tér

2. ritk valakihez csatlakozik, szegődik. valakinek a pártjához tér. | ▸ istenhez tér

3. ▸ valamire tér új taktikára tér; más vallásra tér. | másról kezd beszélni. a tárgyra tér.

4. ▸ magához tér | ▸ életre tér | ▸ észre észhez tér

[ tör v. ←tér² ]

fér.

[ fgr ]

1. fil tud az anyag létezésének az a formája, amelyet a háromirányú kiterjedés jellemez. a mozgás térben és időben megy végbe. | mat ennek háromnál több kiterjedésű általánosítása.

2. a térnek valamitől kitöltött, ill. valamivel körülhatárolt része. nagy teret foglal el.

3. terület, térség.

4. épületekkel körülvett (széles) közterület. lövölde tér 1.; hősök tere.

5. üresen maradt hely, hézag <személyek, tárgyak, ill. (könyvben, papíron) ábrák, jelek között>. tért v. teret hagy.

6. tevékenységre való alkalom, lehetőség. tér nyílik valakinek vmely tevékenységre. | sajtó lehetőség arra, hogy valami történjék, érvényesüljön. szabad tere van valaminek. | (rendsz. fölöslegesen, a megfelelő fn ragos alakja h.) sajtó tevékenységnek, ismereteknek, jelenségeknek egységet alkotó köre, területe. e téren; tudományos téren (= tudományosan, a tudományban) dolgozik. | sajtó hatókör, elterjedtség. tért hódít az új módszer.

[ fgr ]

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. a láb alsó felülete. ▸ talp alá való ▸ talpon van ▸ talpra áll | ▸ talpig talpig becsületes. ▸ talpára esik, mint a macska

2. lábbelinek bőrből, gumiból stb. készült alja. | talpbőr. | harisnyának a talpunkat fedő része.

3. némely tárgynak kiszélesedő alsó része. a pohár talpa; ▸ a szán talpa

4. kocsikeréknek a küllőkhöz körívben csatlakozó része.

5. elav tutaj.

6. bánya táró belső térségének talaja.

7. mat elav síkidom alapvonala. ▸ ember a talpán ▸ valakinek a talpát nyalja

[ ol ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.